A hőmérséklet emelkedésével sok tulajdonos ismét több időt tölt a kertben vagy a teraszon. Ugyanakkor a tavaszi és nyári hónapokban egyre gyakrabban merülnek fel viták a látásvédelemmel, a telekhatárokkal és a gyorsan növő növényekkel kapcsolatban. Különösen gyakran merül fel az a kérdés, hogy mikor minősül egy növényzet jogilag sövénynek – és milyen határtávolságokat vagy magassági előírásokat kell akkor betartani.
A Szövetségi Bíróság (BGH) 2025. március 28-i ítéletében (Az. V ZR 185/23) fontos kritériumokat határozott meg ezzel kapcsolatban. A bíróság nemcsak azt tisztázta, milyen feltételek mellett minősíthető sövénynek a bambusz is, hanem különösen azt is, hogy mely jellemzők döntőek a jogi besorolás szempontjából, és a sövény magasságát mely terepszinttől kell mérni.
Miről szólt konkrétan az ügy?
A Szövetségi Bíróság ítéletének alapját egy hesseni szomszédvitás képezte. A tulajdonosok a telekhatár mentén bambuszokat ültettek, amelyek az idő múlásával körülbelül hat-hét méter magasra nőttek, és sűrű látásvédőként szolgáltak. A szomszédok ezért a visszavágást követelték. A háttérben többek között az állt, hogy a hesseni szomszédjogi szabályozás a sövények magasságától függően meghatározott határtávolságokat ír elő.
A BGH egyértelművé tette, hogy a sövényként való besoroláshoz nem a növények botanikai besorolása a meghatározó. Sokkal inkább az a döntő, hogy több növény összességében
zárt, látásvédő vagy határoló funkciót tölt-e be. A bambusz is teljesítheti ezeket a feltételeket, ha megfelelően elrendezik és gondozzák. „A Szövetségi Bíróság egyértelművé teszi, hogy nem a növényfaj a döntő, hanem a növényzet konkrét hatása. Tehát az a meghatározó, hogy a növényeket – hasonlóan egy klasszikus sövényhez – látásvédőként vagy természetes határolóként érzékelik-e” – magyarázza Dr. Tim Wistokat, LL.M., ügyvéd és a VON POLL IMMOBILIEN jogi osztályának vezetője.
Ezen túlmenően az ítélet azzal a kérdéssel is foglalkozik, hogy a terep mely szintjétől kell mérni a sövény magasságát. A Szövetségi Bíróság véleménye szerint alapvetően a természetes terepszint a meghatározó. „Különösen lejtős telkek vagy feltöltött területek esetében a magasságmérésnek jelentős gyakorlati következményei lehetnek. Már a terep szintjének kisebb eltérései is döntőek lehetnek abban, hogy milyen határtávolságokat kell betartani” – mondja Dr. Wistokat.
Nincs általános magasságkorlátozás
Ugyanakkor a Szövetségi Bíróság egyértelművé tette, hogy a megengedett határtávolságok és a sövényekre vonatkozó követelmények továbbra is az egyes tartományok szomszédsági törvényei szerint alakulnak. A döntés ezért nem hoz létre országosan egységes magassági korlátozást, hanem inkább konkretizálja a jogi besorolás és a magasságmérés kritériumait.
Különösen a gyorsan növő növények, például a bambusz esetében ezért ajánlatos korán figyelembe venni a szomszédos telkekre gyakorolt lehetséges hatásokat. A magasság mellett olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint az árnyékolás, a gyökérzet terjedése vagy a növényzet által keltett összbenyomás. „Sok tulajdonos azt feltételezi, hogy országosan egységes előírások vonatkoznak a sövények magasságára. A valóságban azonban a szabályozások tartományonként részben jelentősen eltérnek egymástól. Éppen a magas vagy sűrűn növő növények esetében ezért ajánlatos időben egyeztetni a szomszédokkal” – magyarázza Dr. Tim Wistokat a VON POLL IMMOBILIEN-től.
Következtetés
Döntésével a Szövetségi Bíróság fontos iránymutatásokat fogalmazott meg a szomszédjogi szabályozás tekintetében. Ennek középpontjában nem annyira az a kérdés áll, hogy a bambusz botanikai szempontból sövénynek minősül-e, hanem inkább az, hogy milyen feltételek mellett minősíthető egy növényállomány összességében sövénynek, és hogyan kell jogilag meghatározni annak magasságát.
„A döntés azt mutatja, hogy a szomszédjogban mindig a növényállomány konkrét hatása a döntő – nem pedig annak botanikai besorolása. Ugyanakkor a Szövetségi Bíróság megerősíti a jogbiztonságot a magasságmérés kérdésében. Éppen a bambuszhoz hasonló sűrű, látványt eltakaró növények esetében ajánlatos ezért már korán szem előtt tartani a határ távolságokat és a tartományi jogi előírásokat” – foglalja össze Dr. Tim Wistokat, LL.M., ügyvéd és a VON POLL IMMOBILIEN jogi osztályának vezetője.
