Az ingatlanadóról szóló határozat

A Rajna-vidék-Pfalzi Adóügyi Bíróság az adófizetők javára döntött két, az ingatlanadó értékbecslésével kapcsolatos ügyben. A fejlemény ellenére a reformot egyelőre nem érinti.

Ez egy régóta húzódó vita folytatását jelenti, amely az elkövetkező években még sok munkát tartogathat az igazságszolgáltatás számára. Németország-szerte az ingatlantulajdonosok fellebbeznek az ingatlanadó-megállapításaik ellen, részben az egyesületek proaktív fellebbezéseinek köszönhetően. A Neustadt an der Weinstraße-i Rajna-vidék-Pfalz tartományi adóügyi bíróság most ideiglenes jogvédelemben két ügyben is az adófizetők javára döntött. A bírák helyt adtak azoknak az állampolgároknak a kérelmének, akik az ingatlanadó-megállapítási értesítéseiket az adóhivataloknál megtámadták (4 V 1295/23 és 4 V 1429/23. sz. ügyek).

Novemberben a bíróság úgy döntött, hogy mindkét esetben "a jogszerűséggel kapcsolatos komoly kétségek miatt" felfüggeszti az adóhivatal általi adómegállapítást. A kérelmek vizsgálata után kétségek merültek fel "mind az egyes megállapítások egyszerű jog szerinti jogszerűségével, mind az alapul szolgáló megállapítási szabályok alkotmányosságával kapcsolatban" - állapította meg indoklásában az adóbíróság. A megállapítások ezért egyelőre nem jogerősek.

Ez az első alkalom, hogy az adózók sikeresen kifogást emeltek az úgynevezett szövetségi modell szerinti értékelés ellen egy szövetségi állam adóügyi bírósága előtt. Ez a körülmény különös feszültséget kölcsönöz a neustadti döntésnek, bár formálisan nem jelent ítéletet. A bírák nem egy panaszról vagy az ingatlanadó általános jogszerűségéről hoztak ítéletet. Ez utóbbit csak a szövetségi adóügyi bíróság, mint Németország legfelsőbb adóügyi bírósága állapíthatja meg. Ezután a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság elé kellene utalnia az ügyet, amely az alkotmányosságról véglegesen döntene.

Olaf Scholz vagyonadó-modellje ellen sürgős fellebbezés van folyamatban. Mindazonáltal a Neustadti döntést Berlinben és különösen a kancellárián nagy figyelemmel követik. Rajna-vidék-Pfalz egyike annak a tizenegy szövetségi tartománynak, amelyben a szóban forgó szövetségi modellt alkalmazzák. Ezt a jelenlegi szövetségi kancellár és korábbi pénzügyminiszter, Olaf Scholz (SPD) tervezte. Az adószakértők már korán kritizálták, hogy különösen bonyolult. Öt szövetségi állam ezért úgy döntött, hogy saját vagyonadó-törvényt hoz, vagy módosítja a szövetségi modellt.

A Neustadti bíróságon mindkét esetben az ingatlanadó alapjául szolgáló értékelési szabályokat vitatják. Az ingatlanadót háromlépcsős eljárással számítják ki. Az első szakaszban a vagyonadóreform részeként változnak az értékek. Az adóhivatalok a benyújtott nyilatkozatok és az újonnan meghatározott egységes telekértékek alapján értékelik az ingatlanokat, ebből adódik az ingatlanadó értéke. A második lépésben ezt az ingatlanadó-értéket megszorozzák az adómegállapítási összeggel, végül az önkormányzatok a saját adómértéküket alkalmazzák a termékre, és kiküldik a végleges adómegállapítási határozatokat.

A Rajna-vidék-Pfalz-i adóügyi bíróságnak különösen a földterületek egységes értékeivel kapcsolatban vannak kétségei: nem világos, hogy ezeket "jogszerűen állapították-e meg". A bíráknak "komoly aggályaik vannak a földterületek általános értékeit meghatározó rajna-pfalzi szakértői bizottságok törvényileg előírt függetlenségével kapcsolatban". A befolyásolás lehetősége nem zárható ki."

Az ingatlanadó kiszámításának paraméterei szintén vitatottak az adójogi szakértők körében, akárcsak a vagyonadóreform teljes szerkezete. Az olyan lobbiszervezetek, mint a Haus & Grund és a Német Adófizetők Egyesülete aktívan részt vesznek az ügyben, és például szakértői véleményt rendeltek meg a neves ügyvédtől, Gregor Kirchhoftól. Ez a szakvélemény érvelési alapként szolgálhat a mintaperekhez, amelyeket a szövetségek több szövetségi államban is bíróság elé akarnak vinni.

Az augsburgi egyetem közjogi, pénzügyi jogi és adójogi tanszékének vezetője, Kirchhof a szakvéleményében arra a következtetésre jut, hogy a szövetségi modell jogellenes. Összesen tíz pontot említ, köztük az egységes földértéket. Kirchhof ezt problematikusnak tartja, mivel az értékek "szisztematikus értékelési hibákkal" rendelkeznek, és "néha alig összehasonlíthatóak". A szakértői vélemény itt azt a veszélyt látja, hogy a földek egységes értékének szigorú alkalmazása sérti a német alkotmányban foglalt egyenlőség elvét.

Forrás: Capital 06.12.2023