A közjegyzői találkozó egy törvényben előírt és kulcsfontosságú lépés az ingatlanvásárlás során Németországban (a BGB 311b. §-a (1) bekezdésének 1. mondata). Ezen a találkozón az összes érintett fél – a vevő, az eladó és adott esetben jogi képviselőik – összegyűlik egy közjegyzőnél, hogy hitelesítsék az adásvételi szerződést. A közjegyző ekkor pártatlan közvetítőként jár el, és gondoskodik arról, hogy minden jogi követelmény teljesüljön, és hogy a felek megértsék a szerződés tartalmát, valamint annak jogi és gazdasági következményeit (a BeurkG 17. § (1) bekezdése). A közjegyzői találkozó biztosítja, hogy a tulajdonjog átruházása, valamint az azzal kapcsolatos összes jog és kötelezettség megfelelően dokumentálva és biztosítva legyen.
Mikor érdemes időpontot egyeztetni a közjegyzői találkozóra ingatlanvásárlás esetén?
A közjegyzői találkozót csak akkor érdemes kitűzni, ha a vevő és az eladó között a szerződés minden lényeges feltételét lényegében már megtárgyalták, és mindkét fél készen áll a vételi szerződés előterjesztett formában történő aláírására. Maga a találkozó jelenti a vételi szerződés jogilag kötelező erejű megkötését. A késedelmek elkerülése érdekében ezért a szerződés részleteinek előkészítését és egyeztetését be kell fejezni a találkozó előtt. Célszerű időben felvenni a kapcsolatot a közjegyzővel, hogy minden érintett számára megfelelő időpontot lehessen biztosítani.
A közjegyzői találkozó menete ingatlanvásárláskor
A közjegyzői találkozó egy világosan szabályozott menetrend szerint zajlik, amely jogi biztonságot nyújt a feleknek:
- Üdvözlés és személyazonosság-ellenőrzés: A közjegyző üdvözli az összes jelenlévőt, és hivatalos személyazonosító okmányok alapján ellenőrzi a felek személyazonosságát.
- Az adásvételi szerződés felolvasása: A közjegyző teljes egészében felolvassa az adásvételi szerződést (a BeurkG 13. § (1) bekezdésének 2. mondata), és közben elmagyarázza a lényeges rendelkezéseket és feltételeket, hogy biztosítsa, mindkét fél megértse a szerződés tartalmát.
- A szerződés aláírása: A felolvasást követően a felek a közjegyző jelenlétében aláírják az adásvételi szerződést.
- Közjegyzői hitelesítés: A közjegyző hitelesíti a szerződést, ami biztosítja az ügylet jogi érvényességét és kötelező erejét. Az aláírás hitelesítése önmagában nem lenne elegendő.
- A tulajdonátruházás megkezdése: A tulajdon tényleges átruházására a közjegyzői hitelesítés és a vételár kifizetése után kerül sor. A közjegyző megteszi a szükséges lépéseket a tulajdonjog földhivatali átruházásához, és továbbítja az átruházási nyilatkozatot, valamint az egyéb releváns dokumentumokat a földhivatalnak (§§ 873, 925 BGB).
- A tranzakció lezárása és a dokumentumok: A közjegyző a tranzakciót lezártnak nyilvánítja. A felek hiteles másolatot kapnak az adásvételi szerződésről, míg a közjegyző az eredeti dokumentumokat és a földhivatali módosítás iránti kérelmeket közvetlenül az illetékes hatóságoknak továbbítja.
Mennyi ideig tart egy közjegyzői megbeszélés?
Az ingatlanvásárlás vagy -eladás során tartott közjegyzői megbeszélés időtartama a tranzakció nagyságától és összetettségétől, valamint az aláírandó dokumentumok számától függően változhat. Általában egy ilyen megbeszélés 30 perc és 2 óra között.

Felkészülés a közjegyzői találkozóra
Az ingatlanvásárlás vagy -eladás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében elengedhetetlen, hogy a közjegyzői találkozó előtt minden szükséges dokumentumot teljes körűen összeállítsunk. A hiányzó dokumentumok késedelmet és többletköltségeket okozhatnak, különösen akkor, ha a releváns információk nem állnak rendelkezésre. Ezért tanácsos időben felvenni a kapcsolatot a közjegyzővel, hogy tisztázzák a szükséges dokumentumokat és a nyitott kérdéseket.
Milyen dokumentumok szükségesek az ingatlanvásárláshoz?
Ingatlanvásárlás keretében tartott közjegyzői találkozóra a vevőknek a következő dokumentumokat kell maguknál tartaniuk:
- Személyi igazolvány vagy útlevél: A közjegyző által végzett személyazonosság-ellenőrzéshez.
- Adásvételi szerződés tervezet: Az adásvételi szerződés tervezetét időben, a találkozó előtt kell elkészíteni, és a feleknek át kell nézniük. A közjegyző ezt általában néhány nappal a megbeszélt időpont előtt rendelkezésre bocsátja.
- Aktuális ingatlan-nyilvántartási kivonat: Ez tartalmazza a tulajdonosra, az esetleges terhekre és jelzálogjogokra vonatkozó információkat, és azt a közjegyzőtől kell beszerezni.
- Finanszírozási igazolás: Finanszírozott vásárlás esetén finanszírozási igazolásra vagy hitelígéretre lehet szükség. Ezt gyakran a finanszírozó bank közvetlenül a vevőnek küldi el, és annak biztosítására szolgál, hogy a vételár kifizethető legyen.
- Előlegekről szóló igazolások (ha ilyenről született megállapodás): Ha előlegeket vagy foglalási díjakat fizettek, azokat dokumentálni kell. Ez az információ fontos a szerződéses feltételek teljes körű megértése szempontjából.
Milyen dokumentumokra van szükség eladóként?
Tulajdonosként és eladóként az ingatlaneladáshoz a következő dokumentumokra van szüksége:
- Személyi igazolvány vagy útlevél: Szintén a személyazonosság igazolásához.
- Adásvételi szerződés tervezet: Az adásvételi szerződés tervezete, amelyet a közjegyző az eladó és a vevő adatai alapján készít el, és előzetesen mindkét fél rendelkezésére bocsát ellenőrzés céljából.
- Aktuális földhivatali kivonat: Ezt a közjegyzőnek kell bemutatnia, vagy az eladónak előzetesen be kell szereznie. Ez tartalmazza a tulajdonviszonyokat és az esetleges terheket, amelyeket az adásvételi szerződésben figyelembe kell venni.
- Építési és használati dokumentumok: Ide tartoznak az építési tervek, az építészeti leírás és adott esetben az ingatlan helyszínrajza. Ezek a dokumentumok fontosak ahhoz, hogy a vevőt átfogóan tájékoztassák az ingatlanról.
- Energiahatékonysági igazolás: Az épületenergetikai törvény (GEG) értelmében az eladó köteles érvényes energiahatékonysági igazolást bemutatni. Ez tájékoztatja a vevőt az ingatlan energiahatékonyságáról és az esetleges optimalizálási igényekről.
- Bizonyítékok a kifizetetlen számlákról és a folyó költségekről: A folyó terhekkel kapcsolatos dokumentumok, mint például az ingatlanadó, a víz- és szennyvízdíjak, valamint az esetleges kintlévő követelések vagy jelzáloghitelek, amelyeket fel kell tüntetni az adásvételi szerződésben.
Közjegyzői költségek: Milyen költségekkel kell számolnom?
A közjegyzői költségek az ingatlanvásárlás során felmerülő járulékos költségek szerves részét képezik, és a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény (GNotKG) szabályozza őket. Általában a vevő, azaz az ingatlan leendő tulajdonosa viseli a közjegyzői díjakat. Ezeket a díjakat a GNotKG törvényben meghatározott díjtáblázatok alapján számítják ki, és elsősorban az ingatlan vételárától, valamint a hitelesítendő ügyletek számától függenek.
További költségek, amelyek a közjegyzői találkozó keretében merülnek fel:
- Ingatlanvásárlási adó: Ezt Németországban ingatlanvásárláskor kell megfizetni. Az adó mértéke tartományonként eltérő, és általában a vételár 3,5 % és 6,5 % között mozog.
- A földhivatali bejegyzés díjai: Ezek a díjak az új tulajdonos földhivatali bejegyzésével kapcsolatban merülnek fel. Számításuk szintén a GNotKG alapján történik, és a vételárhoz igazodnak.
- Az ingatlan esetleges értékbecslésének költségei: Amennyiben szakértői értékbecslést kérnek vagy az szükséges, ez további költségekkel jár. Ez az értékelés azonban nem kötelező, hanem igény szerint rendelhető meg.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez csak egy nagyvonalú áttekintés, és a tényleges költségek tartományonként és az egyes esetek függvényében eltérhetnek. Javasolt előzetesen részletes költségkimutatást kérni a közjegyzőtől vagy egy másik szakértő tanácsadótól, hogy pontosabb információkat kapjon a várható költségekről.
A közjegyzői időpont elhalasztása vagy lemondása – Ki viseli a költségeket?
Az, hogy ki felelős a költségekért a közjegyzői időpont elhalasztása vagy lemondása esetén, a jogszabályi rendelkezésektől és az egyes esetekben kötött megállapodásoktól függ. A közjegyző bizonyos körülmények között kártérítést követelhet a már felmerült díjak és kiadásokért, még akkor is, ha a találkozót elhalasztják vagy lemondják. Általában a megbízó, azaz az ügyfél viseli ezeket a költségeket, amennyiben erről másképp nem állapodtak meg.
Ezért a feltételeket előzetesen ellenőrizni kell, és azokat a közjegyzővel egyeztetni kell.
Mi történik a közjegyzői találkozó után?
A közjegyzői találkozó után néhány fontos lépést kell figyelembe venni annak érdekében, hogy minden zökkenőmentesen menjen. Íme a legfontosabb lépések, amelyeket a közjegyzői találkozó után meg kell tenni:
- A dokumentumok ellenőrzése: Fontos, hogy gondosan átnézzük az összes dokumentumot, amelyet a közjegyzői találkozó során kaptunk. Ide tartoznak az adásvételi szerződések, a földhivatali bejegyzések és minden egyéb releváns dokumentum.
- A vételár átutalása: Miután az összes dokumentumot átnézték, a vételárat át kell utalni az eladónak. Ez történhet közvetlenül a közjegyzői találkozó után, vagy egy előre megbeszélt határidőn belül.
- A tulajdonjog átruházása: Amint a vételárat átutalták, a tulajdonjogot át kell ruházni. Az ehhez szükséges lépéseket a közjegyző végzi el.
- A kulcs átadása: A tulajdonjog átruházását követően át kell adni a vevőnek az új ingatlan kulcsát.
- Lakásbiztosítás: Fontos gondoskodni arról, hogy a tulajdonjog-átruházás időszakában zökkenőmentesen fennálljon a lakásbiztosítás, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket. Igaz, hogy a biztosítási szerződésekről szóló törvény 95. §-a szerint (VVG) értelmében átszáll a vevőre. Ha azonban nincs (vagy már nincs) lakóépület-biztosítás, biztosítási rés keletkezhet. A kockázatok elkerülése érdekében időben tájékozódjon erről az eladótól, és gondoskodjon a biztosítási védelemről.
- A műszaki berendezések ellenőrzése: Ugyanilyen fontos a műszaki berendezések, például a fűtés, az áram- és a vízellátás ellenőrzése is, hogy megbizonyosodjon arról, minden rendben van-e.
- Kapcsolatfelvétel a közüzemi szolgáltatókkal: Amint a tulajdonjog átruházásra került, értesíteni kell a közüzemi szolgáltatókat, hogy átruházhassák az áram-, gáz- és vízellátást az új tulajdonosra.
Mindezeket a lépéseket gondosan ellenőrizni és nyomon követni kell a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében.
Mennyi idő telik el a közjegyzői találkozótól a vételár kifizetéséig?
A közjegyzői találkozótól a vételár kifizetéséig eltelő idő változó lehet, és számos tényezőtől függ. Általában a vételárat nem közvetlenül a közjegyzői találkozó után fizetik ki, hanem csak akkor, ha bizonyos, szerződésben rögzített feltételek teljesülnek. Ezeket a feltételeket gyakran az adásvételi szerződés szabályozza, és lehetnek például:
- A vevő javára történő előjegyzés bejegyzése a földhivatalba (§ 883 BGB).
- A terhek megszüntetése, azaz azoknak az ingatlanjelzálogjogoknak a törlése, amelyeket az eladónak kell megszüntetnie.
- A további szerződéses feltételek teljesítésének igazolása (pl. engedélyek vagy biztosítékok).
A vételár esedékességét a közjegyző általában egy úgynevezett esedékességi értesítéssel indítja el. Ezen értesítés időpontjától kezdve a vevőnek a szerződésben meghatározott határidő áll rendelkezésére a vételár megfizetésére, ami általában az értesítést követő két–négy hét lehet.
A gyakorlatban a közjegyzői találkozó és a vételár kifizetése közötti időtartam általában négy–nyolc hét, de egyes esetekben ennél hosszabb is lehet, különösen bonyolult szerződési feltételek vagy hatósági késedelmek esetén.