A nyereségek kiegyenlítése - erre kell figyelni a válási eljárásban

Amikor a párok elválnak, alapvető fontosságú a "Ki mit kap?" kérdés. Különösen akkor, ha egy közösen használt ingatlanról van szó, amelyet most meg kell osztani, a harc gyakran kemény küzdelemmel jár. A törvényhozó a hozamkiegyenlítéssel a válás utáni vagyonmegosztás igazságos megoldását igyekezett megteremteni. Sajnos a szabályozást a gyakorlatban általában nem könnyű végrehajtani.

A legtöbb házasságot Németországban házassági szerződés nélkül kötik. Sokan felesleges bürokratikus aktusnak tartják a házassági szerződést, és rossz jelnek tartják, hogy már az esküvő előtt foglalkoznak a válással. Házassági szerződés nélkül a házasság minden esetben úgynevezett haszonélvezeti közösségnek minősül. Ez a jogi meghatározás azt jelenti, hogy válás esetén mindkét partner nemcsak a közös vagyon felére, hanem a hozamkiegyenlítésre is jogosult, azaz 50 százalékos részesedésre abból az összegből, amellyel a házastárs vagyona a házasság évei alatt gyarapodott. A nyereség kiegyenlítése gyakran különös nehézségeket okoz, amikor az ingatlan megosztásáról van szó. Legalább három jelentősen eltérő eset létezik.

1. eset: Az ingatlan mindkét házastársat egyenlő arányban illeti meg

Ha mindkét házastárs tulajdonosként van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, és az ingatlan a közös tulajdonuk, akkor nem kerül sor a nyereség kiegyenlítésére. A vagyont tehát egyszerűen - és ez gyakran elég nehéz - egyenlő arányban osztják fel a két házastárs között. Ha az egyik fél az ingatlanban akar maradni, akkor az érték másik felét pénz formájában kell kifizetnie; ha az ingatlant eladják, mindketten megkapják a bevétel felét.

2. eset: Az egyik házastárs az egyedüli tulajdonos, és az ingatlant a házasságba hozta

Ha az egyik házastárs az egyedüli tulajdonos, és már a házasság előtt megvásárolta vagy örökölte az ingatlant, az általában a válás után is az ő kizárólagos tulajdona marad. Az ingatlan értékének a házasság évei alatt bekövetkezett növekedése azonban (tőke)nyereségnek minősül, és ez azt jelenti, hogy az elvált házastársnak nyereségkiegyenlítést kell fizetnie. Egy példa: A házasságkötéskor az ingatlan értéke 300 000 euró volt. 25 évvel később válás történik, és az érték 500 000 euróra emelkedett. A 200 000 eurós nyereség miatt az ingatlan tulajdonosának 100 000 eurós nyereségkiegyenlítést kell fizetnie elvált házastársának.

3. eset: Az egyik házastárs az egyedüli tulajdonos, és az ingatlant a házasság alatt szerezte

A helyzet teljesen más, ha az ingatlant az egyik házastárs csak a házasságkötés után szerezte vagy örökölte. Az ingatlan teljes értékét ekkor a házasság alatti vagyongyarapodásnak kell tekinteni. Így például egy örökölt ingatlan esetében, amely az örökléskor 300 000 eurót ért, most pedig 500 000 eurót, az egyik házastárs vagyona összesen 500 000 euróval nőtt - mindez a házasságuk időtartama alatt. Válás esetén a másik partner mostantól 250 000 euró - az ingatlan teljes értékének a fele - értékű vagyonegyensúlyra jogosult, bár nem társtulajdonos.

A gyakorlatban a helyzet gyakran még bonyolultabb, nevezetesen ha a hiteleket még nem fizették ki, vagy az ingatlant jelzálog terheli. Az egyik fél azon kívánsága, hogy a válás után az ingatlanban maradjon, gyakran azért nem sikerül, mert nem tudja kifizetni elvált volt élettársát. A nyereségek kiegyenlítése biztosítja, hogy még az egyedülálló tulajdonosok is gyakran kerülnek ilyen helyzetbe. Ilyenkor az egyetlen kiút az ingatlan eladása.

Nem biztos benne, hogy a különválás utáni házeladás a legjobb megoldás az Ön számára? Vegye fel velünk a kapcsolatot! Szívesen adunk Önnek tanácsot.

VON POLL IMMOBILIEN Bayreuth-i irodájawww.von-poll.com/bayreuthTel.: 0921 - 730 45 53

Jogi megjegyzés:Ez a cikk nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak egyedi esetekben. Kérjük, hogy az Ön egyedi esetének tényeit ügyvéddel és/vagy adótanácsadóval tisztázza.

Kép: © mitay20/Depositphotos.com