Jön az éghajlati pénz?

A fosszilis tüzelőanyagok CO₂-ára fokozatosan emelkedik - és ezzel együtt a fűtési költségek is. 2027-től a nemzeti kibocsátás-kereskedelem átkerül az európai rendszerbe, ami további költségnövekedést jelent. Az eredetileg e költségek társadalmi hatásának tompítására tervezett klímapénz azonban még nem került bevezetésre. Most új igények merülnek fel.

2027-től az építőipari ágazat is az európai kibocsátáskereskedelem hatálya alá kerül. A CO₂-árképzés változása az olaj- és gázárak jelentős emelkedését okozhatja. Baden-Württemberg ezért arra kéri a szövetségi kormányt, hogy uniós forrásokkal támogassa a különösen érintett háztartásokat. A megfelelő kérelmek benyújtásának határideje 2025. június vége.

A kormánykoalíció koalíciós megállapodása klímapénzt jelentett be kompenzációként - de ez egyelőre bejelentés maradt. A szén-dioxid-árból származó bevételek jelenleg a német kormány Klíma- és Átalakítási Alapjába folynak be, amely csak az idén mintegy tizenegy milliárd euróval lett dotálva. Ebből az alapból többek között az energetikai átmenetet finanszírozzák.

Szociális kiegyenlítésre szánt uniós támogatásra van szükség

Winfried Hermann (Zöldek), Baden-Württemberg tartomány közlekedési minisztere az április 2-i közlekedési miniszteri konferencia előtt a 2027-től emelkedő energiaárak miatt a fogyasztók számára könnyítéseket sürgetett: "A magasabb árakat szociálisan kell tompítani" - magyarázta.

Hermann szerint a német kormány szociális klímatervet nyújthat be az EU-nak, és így akár 5,3 milliárd eurós támogatást is kaphat a szociális enyhítésre. Ha azonban a szövetségi kormány elmulasztja a határidőt, nem világos, mi lesz ezekkel a pénzekkel.

Baden-Württemberg indítványt nyújtott be a közlekedési miniszterek konferenciáján. A szövetségi államoknak közösen kellene felszólítaniuk a szövetségi kormányt, hogy gyorsan cselekedjen és pályázzon az uniós forrásokra.

A tanulmányból kiderül: Csak a kézzelfogható klímapénzek meggyőzőek

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) friss tanulmánya is alátámasztja a hatékony kompenzációra vonatkozó felhívást: a tanulmány szerzője, Lars Felder hangsúlyozza, hogy a német kormánynak konkrét intézkedéseket kell hoznia a homályos bejelentések helyett.

A CO₂-árat 2021-ben vezették be tonnánként 25 euróval, és azóta fokozatosan emelkedett: 2022-ben és 2023-ban 30 euró, 2024-ben 45 euró volt az ár. A 2025-ös év eleje óta az ár 55 euró. A tervek szerint 2026-ra 55 és 65 euró/tonna közötti árfolyosó jön létre.

A DIW felmérése szerint a válaszadók mintegy 50 százaléka elfogadja a 45 eurós CO₂-árat, feltéve, hogy a bevétel 80 százaléka klímapénzként térül meg. Tízből négy válaszadó számára még a 200 eurós ár is elfogadható lenne - megfelelő kompenzáció mellett. Ugyanakkor 44 százalékuk elvben elutasítja a CO₂-árképzést, főként a várható többletterhek (39 százalék) vagy az éghajlatra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos kételyek (26 százalék) miatt.

Klímapénz: a konkrét végrehajtás még mindig bizonytalan

A Szövetségi Tanács 2024. március 22-i határozatában követelte, hogy a szövetségi kormány még abban az évben teremtse meg a jogi és technikai alapokat a klímapénz közvetlen kifizetés útján történő kifizetéséhez. A kifizetést a szövetségi kormánynak kell automatizálnia, nem pedig a tartományi hatóságokon keresztül.

A szövetségi kormánynak a Baloldali Párt 2024. november 21-i kérdésére adott válaszában azonban az állt, hogy a klímapénz tényleges kifizetéséről csak a következő jogalkotási időszakban születik döntés.