Az új épületenergetikai törvény (GEG) - a legfontosabb változások áttekintése

Az épületenergetikai törvény (GEG) 2020. november 1-jén lép hatályba. A GEG egyesíti az energiatakarékossági törvényt (EnEG), az energiatakarékossági rendeletet (EnEV) és a megújuló energiákról szóló hőtörvényt (EEWärmeG), és egyszerűsíti az energiahatékonyságra és a megújuló energiák felhasználására vonatkozó követelményeket az új építkezések és felújítások során. A törvény célja, hogy a tervezés, a végrehajtás és az ellenőrzés tekintetében országosan egységesített szabályozást vezessen. Az EnEG, az EnEV és az EEWärmeG a GEG hatálybalépésével hatályát veszti.

A GEG szabályozza az épületek energetikai minőségére, az energiatanúsítványok kiállítására és használatára, valamint a megújuló energiák fűtésre és hűtésre történő felhasználására vonatkozó követelményeket. Különösen a középületekre vonatkozó követelményeket szabályozza, mivel ezek modellként szolgálnak.

Ezen túlmenően a GEG teljes mértékben végrehajtja az épületek általános energiahatékonyságára vonatkozó európai követelményeket, és meghatározza a közel nulla energiafelhasználású épületekre vonatkozó követelményeket.

Az új épületekre és felújításokra vonatkozó jelenlegi energetikai követelmények nem szigorodnak. A törvény a gazdasági hatékonyság és a technológiai nyitottság elvét követi. Ez azt jelenti, hogy a magán- és középület-tulajdonosok magas színvonalú, energiahatékony épületeket építhetnek mind gazdaságosan, mind a szokásos piaci technológiák felhasználásával.

Mire vonatkozik a GEG?

Kulcsfontosságú innovációk

• - Közel nulla energiafelhasználású épületek
• - Az EU épületenergetikai irányelvének ( ) megfelelő meghatározás a GEG-ben rögzítve és konkrét értékekkel alátámasztva.
• - A közel nulla energiafelhasználású épületekre vonatkozó energetikai követelmények megfelelnek az új épületekre vonatkozó követelményeknek, azaz a KfW Hatékonysági Ház 55 vagy annál jobb értékeknek.
• - A megújuló energiákból származó villamos energia támogathatósága:
• - Az épület közelében termelt és elsősorban az épület által felhasznált fotovoltaikus villamos energia legfeljebb 30 százalékkal (tárolás nélkül) és legfeljebb 45 százalékkal (tárolással) beszámítható a primerenergia-szükségletbe.
• - A fotovoltaikus villamos energia akkor számítható be a hőtermeléshez használt megújuló energiába, ha a nem lakóépületek fűtési vagy hűtési igényének legalább 15 százalékát fedezi.
• - Hagyományos rendszertechnológia:
• - Az 1991 előtt vagy 30 év után telepítettkazánokra vonatkozó utólagos felszerelési kötelezettségek aktualizálása, amelyek már nem üzemeltethetők.
• - Az olajfűtési rendszerek betiltása 2026 után (számos kivétellel).
• - Üvegházhatású gázok kibocsátása:
• - Egységesített számítási módszer a GEG-ben.
• - Energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány (példák):
• - Kötelező helyszíni ellenőrzések vagy értelmes vizuális anyag.
• - Kötelező tájékoztatás az üvegházhatású gázok kibocsátásáról.
• - Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok kiállítására vonatkozó felhatalmazás kiterjesztése, azaz nincs különbségtétel lakó- és nem lakóépületek között.
• - Kötelező energetikai tanácsadás energetikai tanácsadótól ingatlanvásárláskor.
• - Innovációs záradék:
• - Az éves primerenergia-követelmény helyett az üvegházhatású gázok kibocsátása korlátozható, ha bizonyos energetikai követelmények teljesülnek.

További információk a Szövetségi Belügyi, Építésügyi és Közösségi Minisztérium honlapján találhatók.

Mikor alkalmazandó a GEG?

A GEG elvileg 2020. november 1-jétől alkalmazandó azokra az építési projektekre, amelyekre építési kérelmet vagy építési bejelentést nyújtottak be. 2020. október 31-ig benyújtott építési kérelmek esetében azonban továbbra is a régi törvény - azaz az EnEV, az EnEG és az EEWärmeG - alkalmazandó.